10 dolog Kínában amit nem annyira szeretünk – 1. rész

10 dolog Kínában amit nem annyira szeretünk – 1. rész


Az ember már csak ilyen, bármerre is éljen huzamosabb ideig, mindig lesznek olyan dolgok amiket szeret, nem szeret, vagy éppen kifejezetten utál. Ha pedig egy fél világ választ el minket szeretett otthonuktól, természetesen jól esik egy kicsit bosszankodni a kínaiak hülyeségein. Immáron közel 9 hónapja, hogy elhagytuk Magyarországot és belevetettük magunkat kínai mindennapjainkba, így már viszonylag átfogóan látjuk a hétköznapok leginkább zavaró dolgait. Az első tanévünk lassan eltelt, ennek apropóján álljon itt egy válogatást a legfurcsább, kicsit csúnyábban a legidegesítőbb dolgokról, majd azoknak a pozitív oldaláról is.

1.) Állatok vagyunk egy állatkertben
Bármerre is megyünk szúrós tekintetek, hosszú másodpercekig tartó konkrét bámulás vagy ami rosszabb, sunyiban rólunk lőtt képek kísérik mindennapjainkat. Pontosabban kísérnék, mert azért a campus-ban nem csinálják ezt a diákok (általában), de amint bemegyünk a városba már a metrón kezdődik az egész. Valahogy így érezhetik magukat szerencsétlen állatkerti állatok is, vagy mondjuk egy színes bőrű turista a 4-es 6-oson utazgatva, ugye.
+ Azért fontos megjegyezni, hogy sokan ezt tök kedvesen teszik és mi is örömmel állunk oda egy-egy közös képhez egy ártatlan kínai családdal.

2.) Mindig is mi leszünk a “Lao Wai”
Lao wai (老外 – lǎo wài), vagyis kínaiul “a külföldi”, de inkább gúnyos formában. Bár minket kevésbé zavar ez a kifejés hiszen bárhogy is nézzük, ugyanúgy külföldiek vagyunk 9 hónap után is. Viszont az évek óta Kínában élők elmondása szerint beszélhetsz tökéletesen kínaiul, lehetsz tai chi mester, a kínai konyha legnehezebb fogásait is elkészítheted, írhatsz verseket a Tang dinasztiáról tradicionális kínai karakterekkel, mivel máshogy nézel ki mint ők, ezért a helyieknek örökre csak egy “külföldi”maradsz.
+ Sokszor azért jól jön az egyetemi évek alatt, hogy külföldiek (ráadásul európaiak) vagyunk: az iskolabuszra nem kell sorban állni, olcsóbban kapod meg a konditerem bérletet, angoltanár/modell/bártáncos munkákat biztosan fogsz találni és még talán a konyhás néni is többet szed neked egy szép mosolyért cserébe.


3.) Szívás az internettel
Megszoktuk, áthidaltuk és minden működik, na de mégis.  Ki az akit ne idegesíteni, hogy az otthon megszokott sebességhez képest jóval lassabban és körülményesebben tudunk laptoppal vagy épp mobillal szörfölni? Nem titok, hogy Kína az internet megjelenése óta korlátozza a helyiek számára elérhető tartalmakat, sőt a Nagy Kínai Tűzfal mára a világ legnagyobb elektronikus cenzúrájává nőtte ki magát. Persze mindennek megvan a helyi megfelelője (Facebook – WeChat, YouTube – Youku, Google – Baidu, Gmail – QQ stb.), így akár egy ártatlan kínai diák még talán boldogul VPN nélkül, viszont a Kínában élő több millió külföldi, vagy éppen az eszének egy minimális részét használó felvilágosultabb kínai idegeit alaposan kikészíti ez a – számunkra- teljesen értelmetlen korlátozás.
+ Olcsó a mobilnet, meg úgy általában a telefonálás. Példának okáért havi 1-2 ezer Ft-ot fizetünk 4G-s internetért és elég sok lebeszélhető percért.

4.) Nyilvános wc-k
Kifejezetten mocskos, bűzös, sokszor undorító állapotban vannak a nyilvános wc-k. Sajnos az egyik legrosszabb efféle közösségi helyiség pont az egyetemünk menzájának a wc-je. Elkerülni nehéz ezeket a helyeket, így sajnos többször tapasztaltuk ahogy helyi barátaink nyitott ajtónál intézik a pottyantós wc-be azt a bizonyos 2-es számú műveletet… No comment.
+ Legalább vannak nyilvános wc-k, nem úgy, mint mondjuk Indiában, ahol szerencsétlen jóemberek épp ott végzik dolgukat ahol jól esik. Ilyen tekintetben Kína egész jól áll a régióban.

5.) A híres kínai kultúra és építészet megcsúfolása
Igaz sok helyen nem jártunk még, de nap mint nap találkozunk a különböző nyugati “vívmányok” majmolásával illetve az egyébként nagyszerű kínai építészet szörnyű jelenével. Előbbire jó példa, hogy Nanjingban, Shanghai-ban és mondjuk minden 2 millió fölötti városokban már egymást érik a Starbucks, McDonalds, Costa Cafe, KFC és egyéb hulladék gyors étkezdék. Tudom, ezek mind megtalálhatóak nálunk is, illetve az ázsiai népek ilyen tekintetben rendkívül fogékonyan, ám ne felejtsük, hogy szegény Mao forogna a sírjában ha megtudná, hogy büszke kommunista gyermekei Földünk egyik legősibb kultúrájának utolsó eszméit is eldobva rohannak egy modernizált és túlglobalizált világ felé. Magyarul, egy átlag kínait hidegen hagy az ősi kínai kultúra, ám cserébe napjainak nagy részét shoppingolással tölti, életének legszebb pillanatai azok amikor a legújabb iPhone-t a kezében tarthatja, botrányosan gyenge kínai modern popzenét hallgat és ráadásul a legócskább, kifejezetten egészségtelen műanyag kajákat eszi. Tisztelet a kivételnek.
Az építészetről csak annyit, hogy amikor “vidéki” körúton voltunk akkor szörnyű volt nézni az egymásnak totális másolataként álló 1-2 milliós átlag kínai városokat, ugyanez a helyzet a közvetlen környezetünkben, Jiangning városrészben is. Nem látjuk, hogy mi lesz ennek a vége, de előbb utóbb csak észbe kapnak a Párt főépítészei.
+ Hozzá kell tenni, hogy a nagyvárosok leginkább felkapott, turisták által is kedveld régebbi városrészeit nagyon szépen rendben tartják. Ezért cserébe a létező összes látnivalóért kisebb-nagyobb belépőket szednek, így pl. egy több hetes utazás során a költségek 20-30%-a belépőkre fog elmenni.

A kínai kortárs építészet ékes példája - a Jiangning Campus a koleszunk legfelső emeletéről

A kínai kortárs építészet ékes példája – a Jiangning Campus a koleszunk legfelső emeletéről

+ There are no comments

Add yours