Több, mint 1 milliárd ember nem tévedhet

Több, mint 1 milliárd ember nem tévedhet


Már két ízben volt szerencsém a kínai medicinával találkozni, egyszer egy finom ételmérgezés és most egy szimpla megfázás révén. Persze ezt felfoghatjuk úgy is, hogy megvan a blog következő témája! Juhúú! Viszont a kínai gyógynövények használata, a nomenklatúra, az arányok és maga a kínai hagyományos orvoslás igényli, hogy a személyes élmények előtt kicsit foglalkozzunk a témával.

A nyugatival (xiyi) szemben, a kínai hagyományos (zhingyi) orvoslás egy holisztikus gyógyítási rendszer, ami a testet mint egészet veszi figyelembe, és próbálja azt több, mint 2000 éve tapasztalati tudás révén kúrálni. Ez látszik is, ahogy mi nyugatiak a betegséghez hozzá állunk: mi közvetlen a tüneteket kezeljük, míg ők az egész testet figyelembe véve közelítenek a betegséghez. Magyarul az ember nem anatómiai egységek halmaza, hanem kerek egész. Eredetileg ez a harmóniára és egyensúlyra épülő tudomány a Zhou-dinasztia (i.e. 11 század-i.e.221) alatt felvirágzó két új filozófiai iskola – taoizmus és konfucianizmus- tanításain alapul. A ying-yang elmélet próbálja leírni, a testrész-testrész és a test-környezet egyensúlyharcát, ami tulajdonképpen maga az élet. Vagyis minden kapcsolatban áll mindennel, és ha a mérleg nyelve egy irányba eltolódik azt az ellenpólusával helyre lehet hozni. De erről még lesz szó!

Gyógynövények

Iszonyatos irodalmi anyag áll rendelkezésre! Nem is csoda hiszen ezer évek tapasztalatát kellett papírra vetni. Az első füveskönyvet valamikor az i.e. 2 és i.e. 8. század között írták (Huangdi Neijing) és a későbbi korok nagyjai ezt javítgatták, fejlesztgették, de a kínai etnobotanika gerincét ez adja. De vehetjük például az 1977-ben kiadott A hagyományos kínai gyógyszerek enciklopédiája című, 2700 oldalas könyvet, ami 5767 egészségre jótékony hatással bíró agyagot foglal magába. De ami számomra megdöbbentő, hogy Pekingben még mindig működik egy olyan gyógyszertár, a Tongrentang patika, amit még a Qingek idején alapítottak (cirka 300 éve) és még mindig lehet hagyományos gyógyszerkeverékeket, szárított növényeket és őrölt állati testrészeket kapni.

Olvashattátok, hogy a kínaiak tapasztalati úton jutottak a tudáshoz, ezért a növények kategorizálása és felhasználási formájának is más a szisztémája. Totál logikus mert nem voltak fejlett laborjaik, hogy a hatóanyag szerint csoportosítsák őket. Egészen egyszerűen

  • az energia, vagy a hatás jellege,
  • a meridián, vagyis melyik szervre hat
  • és az íz alapján kategorizáltak.

Hogy mi az öt alap ízhez (csípős, édes, savanyú, keserű, sós) társított hatás arról itt és itt olvashattok bővebben.

Személyes találkozás

Szerencsére Máté a jinangxi-i bicajtúrás írásában nem említette, hogy Tunxiban sikerült elkapjak valamilyen nyavalyát egy olcsó, utcai kifőzdés húsos gombóctól. Persze, most visszaolvasva ez a tökéletes receptje az ételmérgezésnek.. Vert a víz, fájt a hasam, hánytam és semmi erőm nem volt. Buddha figyelmének hála Magie, a kolumbiai lány, mikor ezt megtudta küldött nekem egy gyógyszert. Egy kis kapszula volt, és használati utasításnak csak annyit mondott, hogy egyek valamit, majd sok vízzel igyam meg, takarózzak be, aludjak és minden jó lesz. Így is történt, mert 18 órát aludtam, és utána semmi bajom nem volt. Szerintem valami gyógynövénykeverék volt alkohollal összekeverve, mert megromlott Unicum íze volt. De számít is az? – Használt!

Most egy szimpla náthával küzdök. Sajnálom semmi extra  távol-keleti tünet csak köhögés, orrfolyás, fáradékonyság. A maláj tesókánk Binie boy, is hasonlóval van megáldva, így mondta, hogy felezzük be az ő általa elkészítendő gyógyszer alapanyagait, amik a következők: körte, tömb kristálycukor és szárított liliomhagyma. Azt mondta, még mikor a zord Észak-Kínában élt az egyik tanárától tanulta a receptet. Szerinte most egy hideg állapotban vagyunk, így valami olyanra van szükségünk, ami felmelegít. Maradéktalanul egyet kellett, hogy értsek vele. :DD

Kínában a gyógyszerkészítés a következő szerint zajlik: az előre megszárított növényeket és a gyümölcsöket, zöldségeket alaposan felvágjuk, majd összefőzzük. Ez nálunk sem volt másképpen. Lényegében Bin egy körtekompótot készített. Azt mondta, hogy a lédús, kemény húsú körte megfőzve köhögést csillapít, míg a liliomhagyma izzaszt és  immunrendszert erősít. Hasonló, mint a gyömbér.  A cukrot nem magyarázta, csak gyorsan letört egy darabot belőle, és mondta, hogy amíg főzünk szopogassam. Gondolom azért, hogy addig is csöndben legyek.. De elég vicces, hogy itt annak a virágnak a hagymáját eszem, mint gyógyszer (!), amit otthon előszeretettel visznek temetőbe, például. Utánakerestem, és már régóta használjuk mi is a liliomot gyógyításra.

Konklúzióként csak annyit szeretnék, hogy a kompót bevált! Igaz megspékeltem még a hatást egy kis goji bogyóval és gyömbéres citromlével, de hazudnék, hogy Bin kotyvasztása nem lett volna eredményes, mivel ő csak azt ette és  már makk egészséges. De természetesen a legjobb gyógyszer a preventív medicina, amiben a kínaiak szintén előttünk járnak!

U.i.: Címszavakban itt van pár kínai gyógynövény, amit otthon is megtaláltok:

Gyömbér

  • Megfázás kezdeti szakasza
  • Erős fázósság és izzadás hiánya esetén
  • 5 friss gyömbér szelet, 20 perc főzés
  • Utána takarózzunk be!

Körte

  • 2-3 körte 20 percen át főzve, mézzel fogyasztva makacs száraz köhögésre!
  • Égési sérülésre ragtapasszal tapasszunk egy szeletet!

Lonc

  • Gyulladásokra: torok, fogíny stb.
  • Forrázzunk le sokat! (30-100 g!!)

Gyermekláncfű

  • Mellgyulladásra
  • A föld fölötti része hasznosítható
  • Teának, gőzölésre használjuk

Eperfalevél

  • Érzékeny szem, gyakori könnyezés, kötőhártya gyulladás
  • Főzzünk 15-30 g szárított levelet.
  • A főzettel gőzöljünk és csepegtessünk!
  • (Kamillával, gyermekláncfűvel keverhetjük)

Bazsalikom

  • Hányinger csillapító, javítja az étvágyat és az emésztést
  • Teaként fogyasszuk!

(forrás: fenti linkek és Nyitott szemmel, Kína, 2008, Kossuth Kiadó)

+ There are no comments

Add yours